Mire jók az újévi fogadalmak? Hogy azon nyomban megszegjük.. Én megfogadtam, hogy nem fogok lopni. . Ilyen rendetlen gazdi mellett, aki mindent előhagy ezt lehetetlen betartani.
Most várhatom a jövő évet, hogy új fogadalmat tegyek. Gazdi csináltatott egy "horrorsztrókot". Tudod, ami megmutatja a bolyongók állásából, hogy telik-e elég égetett töpire, vagy Kókusznak vitaminbogyóra ebben az évben. A "horrorsztrókja" szerint márciusban rátalál a "szerelem". Hááát, ha olyan lúzer, hogy nem tud előle elbújni! Én azért kiváncsi lennék, hogy mit tesz ez a "szerelem", ha gazdi felteszi neki az idegesítő kérdéseit. Na, nem azt, hogy: dohányzik-e? Azt csak másodjára. Először: Mi a véleménye a lakásban tartott /Urambocsá ágyban alvó/ ebekről. Ha negativ a válasz, akkor alapból vége a még el sem kezdődött románcnak. Ha pozitiv ? Hm... .Milyen igénytelen má', méghogy kutya az ágyban? Pfújjj...
.Különben is. Ha szőrös, idegesítő, rendetlen, horkoló, sőt kajalopkodó valakit akar, itt vagyok én.. Meg Kókusz. Ő mondjuk nem lop. Csak kunyerál. De azt mesterfokon...
........ Egy hete udvarol egy foxinak, aki kétszer akkora, mint ő. Ma végre vette a lapot a haver. Erre Kókusz? Orrba harapja. Ilyenek a nők... Nekem ilyen gondjaim nem lesznek,..erről gazdi gondoskodott időben........Reggel olyan hideg volt, hogy a nyelvem odafagyott a macskaalomtálcához. Csak a benne lévő jeget akartam megkóstolni..Kókusz ott nézett kárörvendően..Megállj csak nyanya, legközelebb lepisilem előtted a lépcsőt., hadd csússzál le a jégen.......
Valamikor valakik nagyon szerették. Később valaki nagyon elhanyagolta. Aztán valakinek a mindene lett. Egy ideje már külön sétáltunk, csak mi ketten. Szépen, komótosan, ahogy az ilyen idős kis öregasszonyok szoktak. Ahogy fogyott az erő a gyilkos kór miatt, a tempó is egyre lassabb lett. Megálltunk minden bokornál, benéztünk minden kerítésen. Örültem, hogy nem találkoztunk emberekkel, mert folyamatosan potyogtak a könnyeim.Utolsó este már lépésenként megállt, mindent körbeszimatolt, minden illatot magával akart vinni. Meg-megbicsaklott a kis lába, akkor felvettem, úgy sétáltunk tovább. Néha egy-egy ismerős kutyahaver kerítése előtt letettem,hogy még egyszer összedugják az orrukat. Valahogy nem akaródzott hazamenni, kétszer is visszamentünk a megszokott úton. Este a fejem mellett aludt el. Pablo szokatlanul nyugis volt. Ő megérezte. Nyugodj békében kicsi Kókusz. Hiányozni fogsz. 
