Valamikor valakik nagyon szerették. Később valaki nagyon elhanyagolta. Aztán valakinek a mindene lett. Egy ideje már külön sétáltunk, csak mi ketten. Szépen, komótosan, ahogy az ilyen idős kis öregasszonyok szoktak. Ahogy fogyott az erő a gyilkos kór miatt, a tempó is egyre lassabb lett. Megálltunk minden bokornál, benéztünk minden kerítésen. Örültem, hogy nem találkoztunk emberekkel, mert folyamatosan potyogtak a könnyeim.Utolsó este már lépésenként megállt, mindent körbeszimatolt, minden illatot magával akart vinni. Meg-megbicsaklott a kis lába, akkor felvettem, úgy sétáltunk tovább. Néha egy-egy ismerős kutyahaver kerítése előtt letettem,hogy még egyszer összedugják az orrukat. Valahogy nem akaródzott hazamenni, kétszer is visszamentünk a megszokott úton. Este a fejem mellett aludt el. Pablo szokatlanul nyugis volt. Ő megérezte. Nyugodj békében kicsi Kókusz. Hiányozni fogsz.
Valamikor valakik nagyon szerették. Később valaki nagyon elhanyagolta. Aztán valakinek a mindene lett. Egy ideje már külön sétáltunk, csak mi ketten. Szépen, komótosan, ahogy az ilyen idős kis öregasszonyok szoktak. Ahogy fogyott az erő a gyilkos kór miatt, a tempó is egyre lassabb lett. Megálltunk minden bokornál, benéztünk minden kerítésen. Örültem, hogy nem találkoztunk emberekkel, mert folyamatosan potyogtak a könnyeim.Utolsó este már lépésenként megállt, mindent körbeszimatolt, minden illatot magával akart vinni. Meg-megbicsaklott a kis lába, akkor felvettem, úgy sétáltunk tovább. Néha egy-egy ismerős kutyahaver kerítése előtt letettem,hogy még egyszer összedugják az orrukat. Valahogy nem akaródzott hazamenni, kétszer is visszamentünk a megszokott úton. Este a fejem mellett aludt el. Pablo szokatlanul nyugis volt. Ő megérezte. Nyugodj békében kicsi Kókusz. Hiányozni fogsz. 
