Összes oldalmegjelenítés

2015. november 8., vasárnap

I'am Pablo


Úristen! Kikkel vagyok körül véve! Egy felnőtt ember hogyhogy nem tudja mit akar. Egyik nap Hollandia, aztán egészen más. Csalódtunk Hollandiában. Nem lehet kertben ebet tartani.. Én szeretek gazdi mellett lenni, de azért jó néha kirohangálni, amikor meg kell ugatni a postást, vagy a szomszéd Tücsit. Hollandia kilőve. Olaszország? Ott nagyon szeretik a kuttyokat. De nem akarok olaszul ül-feküdni.. Különben is, olyan gyorsan beszélnek, mire felfogom, hogy  " vissza Pablo", már elüt egy autó.. ........................................................
Mellesleg  úgy nézzetek rám, sztár vagyok.  Benne leszek a 2016-os tacsinaptárban. Hogy nem vagyok tacsi? Kit érdekel?  Felmenőim között volt, és ez a lényeg. A fejem kimondottan az, a többi meg nem számít.   Én nem szégyellem, hogy hosszú lábú vagyok.  A fotós volt az első hímnemű, akit nem ugattam meg. Hja, a jutifalat elég meggyőző tud lenni !. Ha kopónaptár készül, arra is benevezek. Ott legalább nem kell szégyellni a testemet............ Tömegközlekedtünk. Foglaltam helyet gazdinak. Aztán meg is tartottam..A szájkosár nem áll jól nekem. Gyorsan meg is szabadultam tőle. Emiatt gazdi egész úton dugdosott a sofőr elől..Kiskrapek besegített neki és a kötelező 'ezmilyenkutyamianevenemharap?" bemutatkozás után felvilágosította a szépszámú utazóközönséget, hogy neki is ilyan tacskopója lesz, ha nagy lesz, de nagyobb és szebb, úgyhogy kicsit besértődtem, de elnéztem neki, mert csak négy éves..................................................................... Le akar szoktatni minket az ágyról. Most. De nem következetes. Két napig száműzve voltunk, aztán kompromisszumot kötöttünk .Megengedtem neki, hogy óránként lerugdossa magáról Kókuszt. Mert minden miatta van. Hogy miért nem tud ő is a takaró alatt aludni? Gazdit használja matracnak. Egyébként  mondtam neki, ha aludni akar, neki kell alkalmazkodni.  Elvégre mi  vagyunk többségben..............

Ez a kedvenc képem.. Mint egy ijedt kölyök
       

2015. október 1., csütörtök

Szösszenetek

                                                                                                                                                                                                                                                                   
Megvádolt. Azt mondja, kleptomániás vagyok. Gőzöm sincs mit jelent, de rosszul esik. Jól van, na! Loptam egy kis diót.Csak nem akarom, hogy rosszul legyen! Képes mindent felzabálni. De a szőlőt isten bizi nem loptam el! Az csak lelógott az asztalról. És egyébként is! Csak én lakom itt? Kókuszról fel sem tételezi? Ha felugrik a levegőbe, ő is le tudja lopni....Apropó Kókusz. Gazdi szemüveg nélkül nyírta meg. A hét milliméteres fej helyett a kettest tette be. Az első csíknál még úgy nézett ki, mint egy punk. Na, ott kellett volna abbahagyni! Most éjszaka járunk sétálni. Csak nem égetem magam egy kismalaccal!...............Hétfőn gazdi megint új életet kezdett. Már sok új élete volt, remélem ez az utolsó. Nekem az előző is nagyon megfelelt.Nem tudom hova készül, de hülye szavakat magol. Már angolul kell ülnöm, meg feküdnöm, de ereszteni  semmit se fogok, az biztos. Azt  még magyarul se!
szégyenlős a kis kopasz
      Jó hogy Kókusz süket, a kézjelek legalább minden nyelven egyformák.                                                                                                                              

TV-függő
 Gazdi esténkét bekapcsolja Kókusznak a Net Geo Wild-ot.  Teljesen ráizgult.  A krokodilok hidegen hagyják, de ha nagymacskát lát, megtámadja a képernyőt......  Néha  nekem is sikerül kihoznom a sodrából, olyankor előjön belőle az őrült  westi.
Néha sikerűl kihoznom a sodráből.
Megkezdődött az őszi vadászszezon.Mivel még mindig gazdi kicsi fogyatékos háztartási vadászebe vagyok, csak egérriasztást bíz rám. Nemhogy beszerezne egy macskát. Néha picit megkergetném, agyon nyalogatnám . Álom, álom, édes álom!  Nem igazság! Macskagyűlölő Kókusz tv-zhet, nekem meg saját macskám se lehet!............... És akkor jöjjön az egymillió dolláros kérdés: mi látható a képen? 1. Grillcsirke a fűben, 2. Pecsenyekacsa, 3. Kókusz valami disznóságban fetreng




2015. szeptember 10., csütörtök

Már megint

"Mármeginmicsináltam"? Én? Ki felejtette a csomag szőlőcukrot az asztalon? Utána  meg fészbukkolunk? Meg kutyadokit molesztáljuk a rendelési idő utolsó percében? Kutyadoki mondta, semmi para, legfeljebb jól fogom érezni magam. Mitagadás, felpörögtem. Húsz ül-feksziket lenyomtam jutifalat nélkül. Aztán átgázoltam egy párszor Kókuszon, de fel sem ébredt. Már megint drogozik, mert kiújult az ekcémája.Gazdi megfodrászolta, úgyhogy egy darabig nem mutatkozom vele, ne égessen már! Ha kinő a sérója, teszünk fel róla dögös képeket.................................................
Hét végén keverékkutya kiállítás volt. Bár gazdi tavasszal jelentkezett, kihagytuk. Úgyis tudjuk, hogy én vagyok a legszebb keverékkutya a világon, minek az a felhajtás. Szerintem  Kókusz meg a legszebb öreg és süket westi, ezért kompenzálásként megkaptuk az elégetett libatöpit. Mondjuk mindig mi kapjuk, mert mindig leégeti........Az öreglány lába gyógyulgat, de amilyen négyballábas, biztos kibuliz magának egy újabb balesetet, csakhogy körülötte forogjon a világ......... Én meg akkor lenyelek egy darazsat.........









2015. augusztus 29., szombat

Véleményem bevándorló ügyben

Hogy mi a véleményem bevándorló ügyben? Rühellem őket. Átmásznak a kerítésen,  zajosak, wc-nek használják a kertünket, felzabálják a kajámat. Érthetetlen nyelven vartyognak és hozzák magukkal a kölykeiket is. Sőt, a munkámat is elveszik , gondolok ezzel a kertásásra.
Kókusz is mellettem áll, de gazdi sajnos nagyon empatikus, mint mindenkivel. Mondtam neki, válasszon: vagy én, vagy a macskák.

2015. augusztus 18., kedd

Mert velünk mindig történik valami!

Káromkodásra  ébredni hajnali négykor nem túl kellemes, pláne ha reflektorral a pofádba világítanak és végigtapiznak. Gazdi belelépett valami ragadósba. Mielőtt eszembe jutott volna felnyalni, már sikamikálta. Miután egyikünk sem tűnt  sebesültnek, arra a következtetésre jutott, hogy Kókusz tüzel. Bár már 13 éves, és három hete is tüzelt, kicsit fura, de ezekkel a női dolgokkal nem igazán vagyok tisztában. Naná, hogy nem tudtam visszaaludni, mert az öreglány  hangosan csámcsogva egyfolytában a lábát nyalogatta. Gazdi szokás szerint túlreagálta a dolgot, begyömöszölte Kókuszt egy tescos szatyorba és elvitte kutyadokihoz.  Megnyugtatták, hogy pánikra semmi ok, nem fog elvérezni, valószínű, hogy egy toklász vagy hasonló a bűnös, s mivel Kókusz az éjszaka már megműtötte saját magát, csak a seb tisztántartására kell figyelni.
naná, hogy az én ágyamon fekszik
Egy lámpaernyővel a fején terpeszkedik a helyemen, és még pisilni is ölben viszik ki. Ha megközelítem, hogy hogyléte felől érdeklődjek, morog rám. Na, ehhez már pofa kell!................Mióta gazdi hazajött hollandföldről, folyton mesedélutánt tart. Lánya is németjuhászmániás,  itthonról  szeretne kölyköt. Gazdi mondta, mért nem vesz ki menhelyről. Mert olyan ott nincs. Ott az emberek egy életre választanak négylábú társat. Ennyi!...............................

2015. július 23., csütörtök

Segítség! BARF-ozunk.

nagyon lehengerlő tudok lenni
BARF-ozunk. Már négy hete. Gazdi szerint már látszik rajtunk.  Kókusznak a wc már nem ellenfél, most épp az erkélyajtót rohamozza. Meglátta magát benne. Azt hitte a saját klónja néz vissza rá.... Én eddig is szép voltam. Most meg éhes.  A mai menü 28 deka hús !!!! és egy tál zöldség. Mi vagyok én? Vega? ÉHEN FOGOK HALNI!!!. És mindezt Kókusz miatt. Állítólag a nyerskoszt jót tesz az allergiájának....És nem igaz, hogy csak a kezdet nehéz. Már négy hete kezdet van!.....Biával naponta gyakorolunk. Ő lesz az idigazdi, amíg gazdi elutazik. Esténként  patakozunk, dögvadászunk.
Ő a dublőzöm,Luca,Bia ebecskéje ,Ha nem akarok vizes lenni, ő ugrik helyettem
Nappal meg hibernáljuk magunkat a hőség miatt. Néha levegőt se veszek, gazdi bököd, élek-e még? ......... Mondtam már, hogy lefejeltem egy vasrudat? Gazdi mondta, nem is kutya az, akit életében legalább egyszer nem üt el autó, vagy nem szúrja ki a szemét. Megnyugodhattok, nekem már mindegyik megvolt. Még kezelni is hagytam, csak egyszer kaptam ki a  kezéből a vattát. Rögtön el  is kezdett fészbukkozni: mit kell tenni, ha a kutya lenyel egy vattakorongot. Azért büszke vagyok rá, mert néha már egy teljes napot is kibír fészbukkozás nélkül......Szomszédok szóltak, mostanában sokat ugatok. Mit csináljak, nyávogni nem tudok! A sünök meg most kezdenek bevándorolni a kertbe. Fránya népség ! A kerítés sem akadály nekik!
 ..........................................Azt mondták este nagy vihar jön. Valamiért nagyon utálhat minket ez a vihar, mert elkerült. Pedig én biztos nem bántottam..!...............................

2015. július 6., hétfő

Best of Pablo 1.... ESTI MESE - hogyan fogadtam örökbe gazdit

Egyszer volt, hol nem volt, a  sárga sarki  házban élt egy fekete-cservörös tacskómama, és egy zsemle színű tacskópapa. Folyton veszekedtek. -Nézz csak rá,  ő nem az én fiam. Más, mint a többi- mondta apám, anyám meg ilyenkor majd elsüllyedt szégyenében. Dugdostak is a kíváncsi szemek elől, tesóim már  rég elhagyták a szülői házat, én  még mindig a sufniban cseperedtem. De rohamosan.  Tudtam, hogy a rút kiskacsához hasonlóan,- aki csodaszép hattyúvá változott,- én is nemsokára gyönyörű kopókirályfi leszek. Itt az idő hát, hogy alattvalókat keressek, de minimum egy gazdit. A kiszemelt gazdi azonban nem akart engem. Ő a németjucikat szerette.  Előtte ment el a kedvence, még nem volt kész egy új jövevényre, pláne nem tacsira. Hiába nyüszögtem neki, hogy nézzen meg jól, én nem tacsi vagyok, kocsányon lógó kopószemekkel hipnotizáltam, míg végre rábólintott.....Bevallom, hálátlan voltam. De az uralkodók már csak ilyenek. Első dolgom volt, hogy elrekviráljam az ágyát, majd szép lassan elvettem az egész életét. Olyan kis szerencsétlen, muszáj volt irányítanom.  Egyedül nem engedtem se a fürdőbe, se a wc-re, nehogy valami baja essen.  8 hónaposan elértem a 42 cm marmagasságot, fej és farok nélküli  70cm testhosszt és 21 kilót. Rosszmájú megjegyzések mellőzését kérem. Nem, biztosan nincs bennem kígyó DNS. Viszont itt volt az  ideje hogy  saját ágyra költözzem. Szerinte. Rendelt nekem  egy fotelágyat. Olyan ronda fosszíne volt, mondtam, aludjon rajta ő, ha akar. Inkább átköltöztem a franciaágyra.  Esténként helyfoglalóst játszottunk, aki fürgébb volt, az aludt a szélén......Folyton másik ágyra költözik. Kis buta! Úgysem szabadul tőlem! Amíg él, gondját viselem, mert egyszer és mindenkorra felelős lettem azért, hogy megszelidítettem. Ilyesmit mond a róka a kishercegnek  Tetszik. Ezennel magamévá teszem.......................
Beírattam suliba, hogy szocializálódjon, minden nap jártam vele futni, hogy jó kondiban legyen, még az étrendjét is átalakítottam.  Társalogni is próbáltam vele, de külön nyelvet beszéltünk. Hülye vezényszavakat talált ki, gőzöm sincs kinek!  Néha próbált lázadni, például nélkülem ment el külföldre, de jól megjárta. Cseppet se érezte jól magát, egyfolytában aggódott, hogy mi történik velem, nem bántanak-e, mi lesz, ha a földön kell aludnom, mi lesz, ha tescos kaját kell ennem. Én közben jót panzióztam, bandáztam Papamacinál,  az ő ágyát is elfoglaltam, mert az jár nekem.... Azért örültem a ronda képének, amikor hazajött. Jól össze is harapdáltam. Kicsit durvára sikerült, mert ahogy nem vagyok mellette, rögtön  puhány lesz. Kapott tetanuszt, én meg karantént két hétig. Jött egy kutyadoki, hogy megnézze nem vagyok-e veszett. Kész röhej! ...Na, innentől már komolyabban vette a sulit. Rájött, hogy nem szabad lógni az órákról.....Azóta eltelt másfél év. Már képes önálló döntéseket is hozni, bár nem mindegyikkel értek egyet. Az egyiket sose fogom neki megbocsátani. Megengedte a szadista kutyadokinak, hogy megszabadítson a golyóimtól.  Aztán odacuccolta mellém Kókuszt. Ő is szeret kukázni, jó haver.Sokszor nem tudom melyikünknek akar kedveskedni, amikor "Úristenmármeginmicsináltál"-nak becéz, de  megtanultam, hogy a "Mingyáragyonütlek"-hez nem jár jutifalat.


                                         

2015. június 28., vasárnap

Heti Pablo


Rasszista buszsofőr miatt megint elmaradt a Naplás-túra. Én megtagadtam a szájkosarat, ő  nem engedett tömegközlekedni. Mit képzel? Nem vagyok Hannibal Lecter! Bezzeg Kókusznak nem kellett, mert ő fehér. Pedig még jegyünk is volt. Most a BKV szegényebb két nem bliccelő utassal. Sebaj, sokkal jobb helyen voltam. A kutyasuli leköltözött hétvégére a Dunához. Két  böhöm nagy erősen vedlő goldival autóztam, mire odaértünk teljesen megőszültem. Akkora felhajtást csinálnak  ebből az úszásból, egyszerű: beugorsz a vízbe, és vagy megtanulsz seperc alatt úszni, vagy haleledel leszel.  A jelen lévő ebek mindegyike átment az úszóvizsgán, Krisztának meg adtunk egy ajánlólevelet a Baywatch-ba. Életét és ruhája szárazságát kockáztatva belevetette magát a jéghideg vízbe, hogy kimentse Zselét, aki búvárnak képzelte magát. Aztán kiderült, hogy csak egy víz alatti objektum fogságába került..........................
Ő Zselé, a kimentett eb. Bátorságát fitogtatva elsőként ment fel az instabil stégre. Nekem meg kellett zsarolnom gazdit,hogyha nem jön be, beugrom és leúszok Pestig......de legalább egyszerre küzdötte le víz- és tériszonyát, meg a tengeri betegséget
.............................Gazdi olvasta, hogy a rendszeresen húzó ebek /mint én is/ a szemnyomás miatt zöldhályogot kaphatnak. Ezért lecserélte a nyakörvemet hámra.Mivel ez nemtervezett kiadás volt, a héten koplalunk. Kókusz is, aki pedig sose húz. Ezt hívják szolidarításnak..........Unokák kipipálva. A héten csak ketten voltak, a nőnemű táborozott. Gazdi lecsapta a villanyórát, áramszünet. Felfedezték a laptopon túli világot. Szabályok: nincs árulkodás, "éneztnemszeretem", és tilos a kutyák "hármanegyszerretörténő" idomítása.Nyár végére teljes agymosáson esnek át.                                                                                                                                                                                      
van élet a laptopon túl

2015. június 20., szombat

Ha ez a vakáció, nekem nem kell!

a pipacsot én találtam
Vakáció, első hét.  Unokák.  Hárman. Persze engem már megint nem kérdezett senki. Idegesítőek. Zajosak."Éhes vagyok, szomjas vagyok, pisilni kell, kakilni kell". Gazdinak birka türelme van. Én  kivagyok. Szeretnék süket lenni, mint Kókusz. Már ástam egy bunkert, hogy elbújjak, de elfoglalták. Vajon bejönne, ha halottnak tettetném magam?....Vagy picit odakapnék nekik? Á, az anyjuk biztos rámhívná a katasztrófavédelmet.....Valamit ki kell találnom jövő hétre. Legszívesebben panzióznék, de nem merem gazdit egyedül hagyni velük......Amikor "beszerzett" engem, mondták a szomszédok: mi lesz a gyönyörű kerteddel, a kutya tönkreteszi!. Hát nem! Egy vadászeb a csapásokon közlekedik. Az unoka  mindent letarol.
......Ma végre kialudtam magam. A saját ágyamon. Mert az is kellett nekik.
Meg a labdám, a botom, a gödröm. Gazdi szerint addig se a mobiljukat nyomkodják.
sikerült kicsalni őket a mezőre
 Legközelebb el akarja őket hozni a kutyasuliba. Akkor tuti, hogy beteget jelentek. És ez lesz nyár végéig. Minden héten három nap. Az kb. harminc. Ha kibírom, akár terápiás kutya is lehetek. De nem gyerekek mellett! Az kizárva!...............
Jó, hogy Kókusz süket, nem zavarja a ricsaj
idomítani akar.csak a gazdinak fogadok szót

2015. június 7., vasárnap

Ilyen borongós téli napon jó visszaemlékezni...... BEST OF PABLO 2.- Kánikulai helyzetjelentés.


 Nagyon menő vagyok. El akartak rabolni. Öt srác fekete kocsival...Mert kutyamaffia is van ám!,,, A kutyájuk be akart csalni a csomagtartóba. Hüjjjje vagyok én? Egy pincsi után a csomagtartóba?  Lotti is ott volt. Kérdezték, harap-e?  Naná, hogy harap! Vérlabrador. Pláne, ha védi a gazdiját! Biztos a szerveink kellettek nekik. Vagy a bundánk? Bár az enyém most erősen hullik, sok reklamációt kaptak volna..............................Gazdi már megint belefirkált a blogomba. Miért nem tud magának is csinálni! Megegyeztünk, havonta egyszer, némi juttatás ellenében vendégbloggerkedhet.  Az e havi már bőven megvolt.... Mióta szteroidozik folyton eszik.  Eszik? Zabál. Még éjjel is. De legalább gyógyul az ideggyulladása. Csinált a kertben mini agility  pályát  autógumikból meg pallókból.  Az akadály elég gagyi, gereblye téglákon. Folyton leverem. "SzomszédTücsök"  ugatja,  biztos írigy. Áthívtam hogy próbálja ki,  de lusta kaparni. Én meg nem fogom az ő részét is kiásni. Gazdija  felajánlotta ugyan, hogyha szomszédolni akarok kinyitja a kaput, de mi abban a móka?.......Azt mondja, mától új életet kezdünk.Csak nem hétfő van? Hétfőn kezd mindig új életet. Már rengeteg új életünk van.... Azt mondja dagadt vagyok.Kutyadoki szerint akkor szép egy eb, ha kilátszik a bordája. Persze, ha anorexiás. Mellesleg az enyémet is ki lehet tapogatni./A háj alatt./ Ezért most fogyózunk.
patakban
Hajnalban  is megyünk futni. Csak mi ketten. Apport a patakban, kúszás a csatornában.  Madárcsicsergés, jó levegő, azt mondja élvezzem a természetet.  Hajnalban? Éhgyomorra?  Na ne már! Mégis ki itt a falkavezér?                                                        
kúszás a csatornában
Mire hazaérünk épp világos van. Kókusz még alszik. Nem tudja miből maradt  ki...Délutánra megolvadt az aszfalt. Most vagy  repülök, vagy belevésem lábnyomomat, mint a sztárok. Már épp ideje, hogy valami emlék maradjon rólam. Ki  az a hüjjjjje, aki a kutyafuttató szélén kátrányutat csinál?...... Végre a füvet is lekaszálták. Gazdinak már fóbiái voltak a toklász miatt.  Patak apad, már csak a sárban lehet dagonyázni. Imádom, gazdi meg már  belefáradt, hogy folyton letiltson...... Nem tudom milyen új vezényszó a "mingyártagyonütlek", de a hangsúlyból ítélve, nem jár hozzá jutifalat...................Palacsintát süt. Ebben a melegben. Két csinta között a fekve helybenmaradást gyakoroljuk. Az elégett lenne a jutifalat, de nem  éget el egyet se. Én meg akkor nem fogok "fekvehelybenmaradni".
......

2015. június 1., hétfő

Azoknak, akik öreg kutyát tartanak

Megnyírva, megfiatalodva
Édesanyám altzheimeres volt. Utolsó éveiben én ápoltam. Semmit nem engedtem neki csinálni, mondván: dolgozott már eleget életében. Rosszul tettem. Ha apró munkákat rábíztam volna, ha nem érezte volna mellőzöttnek magát, nem romlott volna olyan rohamosan az állapota. Nem vagyok kutyaetológus,  de harminckét éves kutyás múlttal a hátam mögött, szerénytelenség nélkül állítom, kiismertem a kutyák viselkedését, és ez náluk is így működik. Nem jó, ha egy idős kutya  "el van, mint a befőtt" .Nem kell örülni, hogy már nincs vele semmi gond, szinte egész nap alszik. Mert nem alszik, kicsit már meghalt. Jó példa erre Kókusz. Már írtam róla, ő egy tizenhárom éves westie, akit decemberben vettem magamhoz, rokonoktól. Ingerszegény környezetben élt, évek óta kezeletlen allergiás betegséggel. Eleinte csak akkor jött elő vackából, ha etettem, vagy sétálni vittem. Ahogy gyógyultak testi sebei, a lelke is kezdett helyrejönni. Séták alkalmával már érdeklődött más kutyák után, a járásán, a külső kinézetén is látszott, ahogy egyre jobban kinyílt. De az igazi áttörést a pár napig befogadott szerencsétlen kismacska hozta az életébe. Igazi csoda volt, ahogy az egyébként macskagyűlölő kutya elfogadta, a pár hetes kiscicát. Felébresztette benne a rég kihúnyt anyai ösztönöket, újra feladata lett az életben. Nem alvással töltötte napja nagy részét, hanem folyamatosan talpon volt, nyalogatta a kis jövevényt, vigyázott rá.
Rozi bearanyozta Kókusz napjait
Még három nappal azután is, hogy Rozi már nem volt, napjában többször végigszaglászta a lakás minden szegletét, kereste. Mostanra visszasüllyedt az apátiába. Megint egész nap alszik, csak kaja és séta alkalmával kel életre. Gondoltam szerzek neki egy másik kiscicát, úgyhogy: FELELŐTLEN  SZAPORÍTÓK FIGYELEM! NYUGODTAN BEDOBÁLHATJÁTOK HOZZÁNK A FELESLEGES SZAPORULATOT, majd Kókusz és Pablo felneveli! Nem vicc, ezzel nem azt akarom mondani, hogy minden öreg kutya mellé be kell szerezni egy kölyköt /bár ez sem butaság/, csak adjunk nekik kisebb, nem megterhelő feladatokat, játsszunk velük többet, nyugodtan vigyük el őket túrázni, és simi, nagyon sok simi, érezzék, hogy szeretve vannak, tegyük olyan boldoggá idős napjaikat, ahogyan ők tettek minket boldoggá kölyökként. Kókuszt már három órás, 11 km-es túrára is elvittem, és nem hátizsákban kellett  hazahozni. A vasárnapi vizslatúráról lemaradt, mert először voltunk, és nem mertem elvinni a bizonytalanba, de legközelebb megyünk, addig is tréningezünk.
kis túra
Túra a Rákos-patak mellett





Vizslatúrán voltunk


Vasárnap, fél kilenc. Gazdi még depis. Mindentől. A kismacska miatt, az időjárás miatt, az ideggyulladása miatt. Hirtelen jött ötlet. /Megint./ Kilenckor már buszon. Irány Gyömrő, vizslatúra. A térképet persze otthon hagyja. Bízva tájékozódó képességében, időben érünk, még elkapjuk az utolsó csoportot. A hat kilométeresnek indult túra végül kilencre, egyeseknek tizenegyre sikerül. Nehogy azt higgyük, hogy a vizslák mind  békés jószágok, voltak köztük komoly összekapások. Én kifogtam egy rasszista vizslát. Nem tetszett neki a színem. Eleinte minden eb össze-vissza rohangált, én is sokszor elvesztettem gazdit a tömegben.
Tesó
Azért barátságok  is köttettek. Egy kölyökkopóval folyton összekevertek, nekem csak az orrom volt hosszabb.................A kőtojásnál a sok hüjjjje vizsloid meg volt zavarodva a paciktól, nem tudtam őket letiltani
 az ugatásról.  169 vizsla, kétszer annyi gazdi. Volt buli. Hazafelé kiterültem a buszon, még a szájkosarat is elfelejtettem levakarni magamról.




száguldás a falkával
a táv felénél 

2015. május 29., péntek

Valami baj van velem?


Valami baj van velem. Naponta rengeteg  kutya, macska hal meg. Nekem is sok elment. Miért fáj úgy mindegyik?  Kicsi Rozi csak négy napig volt velünk, de feldobta  az életünket, főleg Kókuszét, a 13 éves westiét. Mintha újból kismama lett volna. Az egész napos alvás helyett állandóan a nyomomban volt, szaglászott, ha etettem a picit nézte, aztán rögtön elkezdte nyalogatni. Egyszer Pabloval is összeveszett, mert az is nyalogatta. Én rontottam el valamit? Túletettem? Doki mondta, még túl pici. Este még evett. A nyakamban aludt el. Szuszogott. Éreztem a szívverését. Éjfél után pár perccel ébredtem. Meleg volt, de valami nem stimmelt. Nem mozdult. Elkezdtem masszírozni, fújtam a szájába a levegőt. A kutyák már tudták. Kókusz tett még pár erőtlen kísérletet, hogy nyalogassa aztán némán nézték.
Én nem akartam elhinni. Elkezdtem bőgni,még két óra múlva is melegítettem. Úgy éreztem megdobban a pici szíve, pedig csak a saját pulzusomat éreztem, ahogy rászorítottam az ujjam a kis mellkasára. Gondolom sokan mondják most: " mit vagy úgy oda? csak egy macska volt". De naponta hány ilyen macska és kutya hal meg, mert a "kedves" gazdik  nem ivartalaníttatnak, s utána nem tudják hova tenni a nem kívánt szaporulatot. AZ ÁLLATOK TARTÁSA NEM KÖTELEZŐ! SZERETNI SEM KÖTELEZŐ! De ha valaki bevállalta, akkor gondoskodjon róla. Ezért lennénk mi, emberek.



Rozi emlékére,


saját egerem van
Május 25. Pünkösd. Tudtam. Gazdi esküdözik, hogy csak úgy olvasta azokat a gazdikereső posztokat, nem gondolta komolyan. És tessék. Bevonzotta. Előző blogbejegyzésem óta még csak egy nap telt el, de már történések vannak.  Kiscicát dobtak be valahova. Jellemző gazdira. Spontán döntött. Most itt visít.  Macskagyűlölő Kókusznak rögtön feltámadtak az anyai ösztönei, agyonnyalta, még a fenekét is. Pfújj!. Na jó, én is megnyaltam. Nem is olyan borzasztó. Leteszteltem, nincs benne bolha. Mivel pünkösdi Rózsa  hülye név lenne egy macskának, Rozi lett. Szívás, ha kiderül, hogy fiú. Három óránként eteti gazdi feles tejjel, még éjszaka is.Nem szabadna, de nincs más itthon. Nem tervezett volt. Kaja után felváltva nyalogatjuk, hogy tudjon kakilni.   Kókusz néha túlzásba viszi, akkor gazdi elveszi tőle, nehogy kárt tegyen benne. Nagyon pici. Remélem él még reggelig, meg még tovább is, mert ha nagyobb lesz megkergetem.....................................Május 26, Hajnali négy. Visít, tehát él. Etetés, büfi, pisiltetés. Olyan pici és olyan szürke, mint egy kisegér. Szívesen megpofozgatnám. Kókusz teljesen rákattant. Vigyázni kell vele, mert erőszakos. Kapott tápszert.Minden tápszerszagú, gazdi is. Nem ízlik neki.  Már minden körülötte forog. Gazdi ideges, mert még nem kakilt. Reggel irány
doki............................................Május 27. Megnéztük: lány. Marad a Rozi.Doki szerint elmúlt 3 hetes. Egészséges. Csak stresszes. Na,ez is korán kezdi! Mondjuk érthető! Ha engem dobtak volna be éjszaka egy idegen kertbe pár hetesen,  én is depis lennék. Megvan gazdi öröme is végre kakilt.Hogy kakilt, az nem kifejezés. Egy egész kakigyár!..........
Május 28. Méregdrága tápszer, méregdrága cumi. Ennek semmi se jó. Egyetértek. A mama teje finomabb volt az ilyen műdolgoknál, de nincs választása.  Már kezd elmászkálni. Vigyázz! Szemem rajtad!Kezd hisztizni. Nem jó neki a doboz, folyton gazdi nyakában lóg, olyan, mint egy sál. Nem fogod kisajátítani, az az én gazdim!!!....................Május 28. éjfél. Gazdi nyakában Még meleg. Mintha csak aludna. Egy órát próbáltuk újraéleszteni. Gazdi bőg. Kutyadoki mondta, még túl pici. Gazdi még bízik  a csodában, még  melegíti...Nyugodj békében pici Rozi!.






2015. május 24., vasárnap

Nem vagyunk menhely

Baj van! Gazdi gondolkodik. Nem kéne !!!.  Nézi az elhagyott ebeket és gondolkodik. Most épp egy Robi nevű kertben hagyott  nagytestűn. Hova??? Az én ágyam már így is tele van, néha alig tudom őt arrébb lökni. Újabban Kókusz is ide pimaszkodik. És a pénztárcája? Arra nem gondol? Már most is üres. Egy ilyen nagytestű mennyit eszik? Kétszer többet mint mi Kókusszal. És ha beteg lesz? Na nem! Szó sem lehet róla. Remélem észhez tér. Inkább osztogassa csak a posztot. Hátha valaki pont egy ilyen nagytestűt szeretne................................................Na tessék! Itt a másik. Ez kisebb. És vidéken van. Hálistennek nincs kocsink. Gazdiiiiiiiiiii! Nem vagyunk menhely!!! Majd ha nyersz a lottón!
Robit otthagyták egy házban a XVI.kerületben.
Foltos.Sérült a hátsó lába
....................................................................................................................Nemcsak ebeket néz, nyávogókat is. Nem tanult még? Ez egy veszélyes környék,  tele rossz emberrel. Itt nincsenek biztonságban a ciccek, és nem miattam! A ciccek csavarognak.
Mazsola, a sziámink , Sajnos csak volt
 A szomszédban nem tudom őket megvédeni. És egy cicc bolhás. Én még sose voltam bolhás! Mi lesz, ha hozzám dörgölődzik...........................Újabban, ha sétálni megyünk, kiürül a kutyafuttató. Lógófülű barátaim gazdijai elhagyják a terepet. Vizsla, labi, border, mindegyik  fül csábító. Németjuhászt mért nem tépek? Mert az nem lógófülű. / Na meg nem is hagyná magát/
Kiürült a kutyafuttató,mert megjelentem
 .............................................................
A szülinapomra beígért Naplás-tó mindig csúszik valami természeti katasztrófa miatt. Hol egy ideggyulladás, hol egy baleset, hol család, de most beindulunk..... Reszkessetek  teknősök és vadkacsák, jön Pablo...........................................